A mészfestés

Napjainkban divatossá vált intenzív színek, és az erőteljes színezésre alkalmas diszperziós falfestékek háttérbe szorították az egyik legrégebb természetes alapanyagból készült mészfestést. Régen a háziasszonyok saját maguk szépítették házukat kívül belül meszeléssel.

A mészfestés előnyei:

• olcsó

• fertőtlenítő hatású

• természetes alapanyag

• a penész nem szereti, ezért kiválóan alkalmazható párás, nyirkos helyiségekben

• nem kell, nem is szabad aláglettelni!

• színezhető pasztellszínűre

• nem zárja el a vakolat pórusait, a fal légáteresztő képességét nem rontja

• nedves felületen is alkalmazható

 Hátrányai:

• nem lehet erős színűre keverni

• a meszelt fal felülete szemcsésebb, durvább kivitelű, mint a diszperziós festékkel készített felület

Festék keverése

Az oltott mész önmagában megköt, kötőanyag hozzáadása nélkül. Festéshez „öreg”, legalább hat hónapos mész alkalmas!

Az alapmeszeléshez szükséges keverési arány a következő: a kívánt mennyiségű oltott mészhez még sűrű állapotban 2% lenolajat keverünk, utána tejszerű sűrűségűre hígítjuk.

A második, harmadik réteg keverési aránya eltér az alapozó meszelés anyagától. A kívánt mennyiségű oltott mészhez 1-2% lenolajat, valamint 10-15% előre beáztatott budai földet (más néven festő tégla) adagolunk. Az alapmeszelésnél használt tejszerű anyagnál sűrűbbre keverjük.

Végül sűrűn szövött szitán leszűrjük.

Anyagszükséglet 100m² felületre:

• oltott mész: 70kg

• lenolaj: 0,3kg ~1-2dl

• budai föld: 7kg 

A mészfesték színezhetősége korlátozott, mivel a legtöbb színezőt a mész elmarja. A kereskedelemben forgalmazott "univerzális színezőkkel" lehet pasztellszíneket kikeverni mészfestékkel.